Egy igazi nagyágyú! Először is annyit mondok, hogy 1350. És nem, ez nem a vár keletkezésének ideje, vagy a kora. Ennyi lépcsőt kell megmásznunk, ha felakarunk jutni a tetejére, és ebben gyönyörködni.

A Kotori-vár 1979-től az UNESCO világörökség része, mert szinte teljesen megmaradt eredeti állapotában.

A vár fala 4500 méter hosszan húzódik. Magassága a 2 és a 16 méter között változik. Legmagasabb pontja eléri a 20 métert.

A várba a belépő, 8 Euró/fő. Viszont, csak 8 órától szednek belépőt. Aki ez előtt érkezik, nyitott kapun sétálhat be a várba és így belépő nélkül megtekintheti ezt a csodálatos helyet.

Arra érdemes felkészülni, hogy ne strandpapucsban vágjunk neki a rengeteg lépcsőnek, mert néhol eléggé csúszósak és meredekek. Jó, ha az ember olyan cipőben megy, mely tartja a lábát, bokáját. Helyenként elég szűkös helyeken is át kell másznunk, de mindez, tényleg megéri.

4-5 órát is számolhatunk arra, hogy felérjünk csodálattal teli ámulattal bámoljuk a tájat. :D Majd elinduljunk lefelé. Persze, a tempó függ az erőnlétünktől, és attól, hogy hányszor állunk meg menet közben fotózni. Amit, nagyon nehéz egy ilyen gyönyörű helyen megállni. 

Azért is érdemes korán indulni, mert így elkerülhetjük a nagyon- nagy meleget. Mi már 7 óra után elindultunk fel a várba, így még hűvöskés volt az idő, és egészen addig, míg le nem értünk, nem sütött közvetlen minket a nap.

Ami még fontos: VÍZ! Készüljetek fel sok-sok vízzel! És teli aksikkal a fényképezőn és a telefonon. :D

Fent árulnak ugyan vizet, de elég borsos árakon. Érdemes vinni magunkkal megfelelő mennyiséget, majd lent a városban egy boltban pótolni, ha esetleg elfogyna.

Amit pedig ajánlok: Egyetek egy jó pizzaszeletet az óvárosban! Brutál finom!

És a várról, beszéljenek még a képek: